Átfogó tisztítási műveletek tervezése

Nagy ipari tisztítási művelet, illetve katasztrófa sújtotta terület rendbe tétele esetén a megfelelő tervezésnek és előkészítésnek nincs alternatívája. 

Egy tisztítási művelet végrehajtása számos formában történhet, emiatt készen kell állni számos különféle lehetséges eseményre – ez az egyik legnagyobb kihívás a vészhelyzet-kezelési terv készítői számára. Bármely tisztítási művelet célja, hogy az érintett terület újra biztonságosan és korlátozások nélkül használható legyen; a megvalósítás sikeréhez szükséges tényezőket pedig a projekt vagy incidens jellege, nagyságrendje és összetettsége, a földrajzi hely, valamint a fellépő kockázatok természete szabja meg.

Az intézkedések gyorsasága és minősége alapvetően meghatározza tisztítás sikerét. A viszonylag szabályozott körülmények között – például jól szervezett gyártási létesítményben vagy tervezett karbantartási műveletek során – fellépő veszélyes helyzetekkel ellentétben az ipari, a baleset utáni és környezeti szennyeződéskezelés gyakran vészhelyzeti forgatókönyv szerint zajlik, ahol az idő és a felkészültség rendkívül fontos.

Néhány példa átfogó tisztítási műveletekre:

  • olaj és kőolajszármazékok kiömlése és szivárgása,
  • vegyi és veszélyes anyagok szabadba jutása,
  • környezeti katasztrófa,
  • időjárási vagy természeti katasztrófák,
  • civil zavargások utáni tisztítás,·épületek és egyéb építmények összedőlése,
  • közúti/vasúti/légi balesetek utáni eltakarítás,
  • talajregenerálási és -dekontaminálási projektek,
  • folyók és vízpartok tisztítása,
  • ipari telephelyek rendbe tétele,
  • árvíz utáni helyreállítási programok,
  • átfogó higiénés intézkedések és fertőtlenítés,
  • katasztrófakezelési/humanitárius segélyprogramok,
  • nukleáris szennyezést okozó események,
  • fertőző járványok/világjárványok megfékezése,
  • biológiai veszélyt jelentő és fertőző hulladékok eltakarítása,
  • igazságügyi vizsgálat és bűnügyi helyszínelés.

A nagy léptékű tisztítási feladat értékelése és kezelése jelentős kihívás lehet: amellett, hogy a hivatalos reakciónak gyorsnak és hatékonynak kell lennie, a helyzetet gondosan előkészített intézkedési terv alapján kell kezelni, az erőforrásoknak rendelkezésre kell állnia és késedelem nélkül mozgósíthatónak kell lennie, az intézkedő egységek bevetésének és koordinálásának pedig határozottan és hatékonyan kell zajlania. 

A balesetek többségénél a tisztítási tevékenység rendszerint a vészhelyzet kezelésére irányuló első műveletek után kezdődik. Bizonyos esetekben azonban a tisztítási műveletek már az első intézkedésekkel párhuzamosan, sőt akár azokat megelőzve indulhatnak, ahol a területet alkalmassá kell tenni az emberi jelenléthez.

A területre elsőként érkezőknek teljes körűen képzettnek kell lenniük, minden támogatást meg kell kapniuk, és rendelkezniük kell a megfelelő felszereléssel, kommunikációs eszközökkel és egyéni védőeszközökkel. Szervezetten, szakértői felügyelet alatt, felszerelten kell érkezniük, ráadásul olyan helyzetben, hogy a dinamikusan változó környezeti viszonyokra és veszélyhelyzetekre gyorsan, akár improvizálva is reagálhassanak.

A krízishelyzet utáni, illetve nem vészhelyzeti tisztítási munkálatok további kihívásokat rejthetnek, amelyek ugyan a baleseti vészhelyzethez képest nem jelentenek annyira sürgető feladatokat, de a hatások hosszabb időtartamon át jelentkezhetnek. Például jelentős olajkiömlés, régi acélüzem bezárása, illetve elavult erőmű leállítása után akár évekig is eltarthat a tisztítás.

KOCKÁZATELEMZÉS

A veszélyek azonosítása és értékelése a tisztítási programok legbonyolultabb és legfontosabb elemei közé tartozik. Ha a kockázatok értékelése pontos, akkor minimális az intézkedő személyek és dolgozók veszélyeztetettsége, egyúttal teljesülnek a jogszabályi előírások. A hibás kockázatértékelésnek viszont súlyos következményei lehetnek.

A lehetséges kockázatok időben – az észlelt környezeti katasztrófát messze megelőzően – elvégzett kiértékelése képezi az alapot a szükséges védőeszközök körének meghatározásához. Az esemény bekövetkezése előtt elvégzett kockázatértékelések határozzák meg, hogy az incidens kezelését elsőként megkezdők, illetve az azt követő fázisokban dolgozók számára milyen típusú egyéni védőeszközöket kell biztosítani. Bár a megelőző jellegű kockázatelemzésnek biztosítania kell, hogy a lehetséges veszélyek többsége esetében rendelkezésre álljanak a megfelelő egyéni védőeszközök, az esemény bekövetkezése után azonnal meg kell kezdeni a kockázatok újraértékelését, hogy az egyéni védőeszközök készletét a tényleges veszélyhelyzetnek megfelelően módosítani vagy cserélni lehessen.

ELŐZETES TERVEZÉS

Minden vészhelyzeti intézkedés és tisztítási művelet esetén az intézkedés hatékonyságát végső soron az előzetes kontingenciatervezés minősége, illetve a tisztítási műveletek szervezésének és irányításának sikere határozza meg. Átfogó tisztítási művelet esetén a következő eljárásokat kell elvégezni a kockázat féken tartása érdekében:

  • Gyors és professzionális cselekvés. Számos szennyeződési eseménynél minden elvesztegetett idő sokkal bonyolultabbá és – esetenként – földrajzilag kiterjedtebbé teheti a szükséges tisztítási műveletet. Például a természetes anyagokkal (lombozattal vagy komposzthalmokkal) keveredő szennyezőanyagok, illetve a szél vagy az apály-dagály által nagy területen szétoszlatott szennyezők kezelése sokkal nehezebb és kockázatosabb feladat.
  • Ügyeljen arra, hogy minden szükséges erőforrás – emberi munkaerő, telephely, szállítás, tisztítási anyagok, biztonsági berendezések, megvilágítás stb. – elérhetővé tételére van kiérlelt terv.
  • Vizsgálja meg az alternatív lehetőségeket. Vannak kevésbé kockázatos vagy a környezetre kevésbé káros megoldások (pl. az emberi munka kiváltható gépekkel)?
  • Végezzen előzetes terepbejárást, ha a művelet természete és nagyságrendje nem ismert, és ha az idő lehetővé teszi.
  • Gondoskodjon arról, hogy a tisztítási területre civilek, illetve arra fel nem hatalmazott személyek illetéktelenül vagy véletlenül ne léphessenek be.
  • Akadályok, fedezékek, védőburkolatok stb. alkalmazásával úgy szervezze meg a munkálatokat, hogy a veszélynek való kitettség minimális legyen.
  • Ahol szükséges, gondoskodjon a szennyezett anyagok ideiglenes és elkülönített tárolásának lehetőségéről, illetve annak rendelkezésre állásáról.
  • Előírt személyi védelmi program részeként osszon ki egyéni védőeszközöket, például kezeslábas védőruhákat, védőkesztyűket, védőcipőket, védőszemüvegeket, védősisakot, légzőkészülékeket stb. Ellenőrizze, hogy ezek a termékek megfelelnek a teljesítményre vonatkozó szabványoknak, és legyen óvatos az olcsó, rossz minőségű pótfelszerelésekkel – könnyen bebizonyosodhat, hogy a gyakorlatban valójában ezek a legdrágábbak.
  • Biztosítson megfelelő szociális létesítményeket, így egészségügyi ellátó/elsősegélynyújtó helyeket, mosdókat, pihenő/étkező helyet, illetve tisztálkodásra és szennyeződésmentesítésre alkalmas területet.
  • Szükség szerint vezessen be megfelelő egészségellenőrző eljárásokat, és hozzon létre ilyen létesítményeket, pl. ahol biológiai veszély vagy sugárzórészecske-szennyezés kockázata áll fenn.

A VÉDŐRUHÁZAT KIVÁLASZTÁSA ÁTFOGÓ TISZTÍTÁSI MŰVELETEKHEZ

A személyi védelem az utolsó védővonal a veszélyes fizikai, vegyi és biológiai behatásokkal szemben. Az átfogó tisztítási műveletek során viselendő védőruházat kiválasztását átfogó személyi védelmi program részeként kell elvégezni. A jó személyi védelmi programban minden munkatárs aktívan részt vesz a felső vezetéstől a telephelyen dolgozó munkásokig, és a következő elemekből áll:

  • A lehetséges veszélyek azonosítása a telephely bejárásával és esetértékeléssel.
  • A lehetséges kockázatok értékelése és a megfelelő szabályozások kiválasztása.
  • A megfelelő védőruházat kiválasztása – figyelembe véve az anyagáteresztési adatokat, a munka természetét, valamint élettani és pszichológiai tényezőket. Ha szükséges és lehetséges, válasszon olyan felszerelést, amely többféle veszéllyel szemben is védelmet nyújt. Például a DuPont™ által gyártott új Tyvek® 800J kezeslábas védőruha az olajjal, a túlnyomásos víz- és vízbázisú vegyszersugarakkal szemben védelmet nyújtó, rendkívül kényelmes, jó szellőzésű, Type 3 besorolású, korlátozott felhasználású ruházat.  
  • A védelemre és áteresztőképességre vonatkozó adatok értékelésekor forduljon a ruházat gyártójához.
  • Az egyes felhasználok bevonása a védőruházat kiválasztásába és hozzáigazításába. Ne feledje – a kiválasztásban azok vesznek részt, akik viselni fogják a ruhát.
  • Átfogó felvilágosítási és képzési támogatás.
  • Ellenőrzési, karbantartási, tisztítási, tárolási és cserélési eljárások.
  • A folyamatban lévő program ellenőrzése és a használatban lévő egyéni védőeszközök monitorozása.

A HATÉKONY KOCKÁZATÉRTÉKELÉS 6 LÉPÉSE

1. Objektíven azonosítsa a lehetséges veszélyeket, beleértve azok forrásait és a kapcsolódó eseményindítókat. Erre a célra használható megfelelő veszélyértékelő lap vagy szoftvercsomag is.

2. Határozza meg, hogy kiket érinthet a veszély, és milyen körülmények között.

3. Értékelje a kockázatokat, valamint a megelőzés, a csökkentés és a védelem érdekében megtehető lépéseket. Mindig konzultáljon a dolgozókkal és az azokat képviselő testületekkel. 

4. Az eredmények alapján készítsen szabályos kockázatértékelő dokumentumot, amely szükség szerint terjeszthető és bővíthető.

5. A kockázatértékelés eredményeit alkalmazza a gyakorlatban és gondoskodjon arról, hogy álljon rendelkezésre eshetőségi terv a nem várt események kezelésére.

6. Szükség szerint folyamatosan vizsgálja meg az eljárásokat, a képzéseket és a felszereléseket, továbbá rendszeresen végezzen szabályos felülvizsgálatot a teljes kockázatértékelő programon.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A AZONNALI VÁLASZOK – KÉRJEN SZAKÉRTŐI TANÁCSOT

A személyi védelem optimális kiválasztásához biztos helyzetértékelés, a fennálló kockázatok részletes megértése, valamint a személyi védelem alapelveinek, a műszaki szabványok és a felszerelés teljesítményének átfogó ismerete szükséges. Az egyéni védőeszköz gyártójával való konzultáció elengedhetetlen a felkínált védelem megismeréséhez, valamint a kompromisszummentes biztonsághoz. Függetlenül attól, hogy ismételt megrendelésről van-e szó vagy sem, a kezeslábas védőruhák (illetve bármely más egyéni védőeszköz) kiválasztásakor nem elegendő egyetlen internetes oldal vagy kiadvány adataira támaszkodni, minden szakértői útmutatás nélkül.

A DuPont a védőruhák és kiegészítők átfogó termékválasztékát kínálja vegyi anyagokat kezelő tevékenységekhez. Ilyen termék például a kiemelkedő tulajdonságú Tychem® 4000S védőruha, amely a lehető legnagyobb kényelmet biztosítja veszélyes környezetekben, valamint az izgalmas és új Tyvek® 800J kezeslábas védőruha, amely a jó szellőzést és a vízbázisú vegyszersugarak elleni védelmet ötvözi egyetlen, kifejezetten kényelmes, Type 3 besorolású, korlátozott felhasználású kezeslábasban.

A személyi védelem piacán világelső DuPont a felmerülő biztonsági igényeket elégíti ki a leghatékonyabb technológiákkal és újításokkal immár több mint 40 éve. A DuPont személyi védelmi ágazata átfogó támogatást kínál a védőruházat kiválasztásában, a vegyi kockázat felmérésében, valamint a védőruházat használatára vonatkozó képzésben. Testreszabott kiválasztási szolgáltatás érhető el az összes Tyvek® és Tychem® védőruházati termékhez.